LELKIBICSKA

 Megháborító, vagy felháborító?

Amikor felháborító igazságtalanságot tapasztalunk, netán égbekiáltó gonoszságot, dühítő nemtörődömséget, vagy megalázó pökhendiséggel szembesülünk, azt mondjuk, hogy kinyílik a (nem létező) bicska a zsebünkben. 

Felháborodás,  harag átélése nem csak bennünket érint, hanem részese volt ennek az érzésnek, lelki állapotnak Urunk, Jézus Krisztus is: (Jn. 11:33, Mk. 10:14). Pál apostolról szintén történ ilyen viselkedéssel kapcsolatos feljegyzés. (Apcs. 17:16). 

Így nem stílustalan, ha a jóravaló keresztyén/keresztény ember lelki bicskája nyitódik ki észrevétlen, vagy nagyon is észrevehető módon bizonyos helyzetekben. Ezzel a kifejezéssel szeretnénk sorozatot indítani, egy-egy lelkibicska nyitogató témát, jelenséget, tapasztalatot vizsgálva, értékelve, mindannyiunk okulására és megnyugtatására. 

LELKIBICSKA 1 

OLT'NI, VAGY NEM OLT'NI?

„Én nem oltatom be magamat, mert az Úr kezében van az életünk, úgy is az történik, amit Ő megenged. Ha meg menni kell, hát menni kell…” 

Kérdések: 

1.       Ebben a szituációban érvényes-e a következő apostoli irányelv? „ Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak; Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztévők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére.” (1  Pét. 2:13-14) 

2.       Milyen mértékig vagyok felelős a testemért, az abban lejátszódó biológiai, kémiai, egészségügyi folyamatokért? Istenre bízom? Hogyan kell a fizikai testet jól ápolni, védeni? „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére." (1 Thess. 5:23)

3.       Felelős vagyok-e mások egészségéért, testi épségéért?  “Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” (3 Ján. 1:2)

4.         Ha szeretném, hogy engem megfertőzzenek, az aranyszabályt alkalmazzam?  "Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." (Mt. 7:12) 

5.       Kell-e imádkoznom keresztyén/keresztény felebarátom gyógyulásáért, ha elkapta a vírust? Hiszen lehet, hogy magának köszönheti, nem oltakozott, nem használt maszkot, nem védekezett, stb. 

6.       Szükséges-e másokat figyelmeztetnem a fertőzés/fertőződés veszélyére, vagy mindenki törődjön a maga dolgával? ”Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg.” (Péld. 28:23)

7.       Ha Isten „véletlenül” megkérdezné: „Akarsz maradni? Nem? Neked mindegy? Hát akkor viszlek.” – kinyílna a lelki bicska a zsebünkben?